A kalkulátor egészséges és átlagos kockázatokkal rendelkező igényekre ad tájékoztatást.
(Pl. tanár, asztalos, gépkocsivezető) A biztosítók a már meglévő betegségeket a kockázatelbírálás alatt általában kizárják.

Egy kis magyarázat a császármetszés témájú rövid kis videóhoz.

Elsőként a császármetszés leggyakoribb okait sorolja fel rendkívül jól szemléltetett módon a következő sorrendben:
-    Nagy magzati térfogat miatt nem tud normális úton megszületni a gyermek,
-    Farfekvés
-    Méhlepény helytelen elhelyezkedése
-    Oxigénhiányos állapot, a köldökzsinór rátekeredett a  nyakára
-    A méhlepény korábban válik le a méh faláról, súlyos vérzés lesz a következménye.
-    Iker szülés
A következő animáció azt mutatja be, hogy milyen metszést ejtenek a kismama hasán. Manapság leggyakrabban egy horizontális metszést vágnak a hasfalon úgy, hogy a heget a bikinivonal szépen eltakarja. A videó következő részében pedig a köldökzsinór ellátását és a méhlepény eltávolítását tekinthetjük meg. (kép: vital.hu)
vissza

Az újabb szélütés megelőzése

Szélütés az, amikor az agy kisebb-nagyobb területe károsodást szenved, vérzés vagy (legtöbbször) a vérellátás zavara miatt. Gyakori következménye, hogy az elpusztult agysejtek által ellátott izmok, testrészek mozgásképtelenné válnak, például a beteg nem tudja mozdítani egyik kezét vagy lábát, beszéde érthetetlenné válik. A következő szélütés még súlyosabb következményekkel járhat, akár halálos is lehet, de elkerülése érdekében a beteg sok mindent tehet.
Kép forrás: OTP

Mi okozza a szélütést?
A szélütés – elterjedt angol nevén: stroke-ot (ejtsd: sztrók) – a köznyelvben agyvérzésnek is szoktuk nevezni, de az esetek többségében nem tényleges vérzésről van szó, hanem valamelyik „elmeszesedett” agyi verőér vérrög által kiváltott elzáródásáról, ami az agynak a kérdéses ér által ellátott területén oxigénhiányt és végül sejtelhalást okoz. Magyarországon a becslések szerint évente 40- 50.000 beteg kerül kórházba stroke miatt.

Ki kaphat szélütést?
A szélütést elsősorban a középkorúak és idősebbek betegsége. Hajlamosít rá a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a vérzsírok, elsősorban a koleszterin normálisnál magasabb szintje. Emellett fokozza a betegség kockázatát a dohányzás, az elhízás és a napi egy kupica röviditalt, egy pohár bort, illetve egy üveg sört meghaladó mértékű alkoholfogyasztás is.

Különösen vigyázniuk kell a korábban már szélütést szenvedett betegeknek: számukra létfontosságú az előbb felsorolt kockázati tényezők kiküszöbölése, illetve kezelése, mert az ismétlődés veszélye nagy.

Miről lehet felismerni a szélütést?
A megbetegedés hirtelen lép fel, olyan tünetekkel, mint a beszéd megváltozása, a bőr bizsergése vagy az izomgyengeség. Súlyos esetben a beteg elveszti az eszméletét, de akkor is mentőt kell hívni hozzá, ha látszólag enyhék a tünetek.

Hogyan lehet megelőzni a szélütést?
-    Végezzünk 30 perces könnyű vagy mérsékelten intenzív testmozgást a hét majdnem minden napján, ha ezzel kezelőorvosuk is egyetért.
-    Haladéktalanul szokjunk le a dohányzásról.
-    Legfeljebb egy pohár szeszesitalt fogyasszunk naponta
-    Szedjük pontosan az előírt adagban a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint csökkentésére az orvos által felírt gyógyszereket.
-    Cukorbetegek kövessék pontosan a vércukorszintjük beállítását célzó orvosi előírásokat.
-    Bizonyos vérrögképződést, illetve véralvadást gátló gyógyszerek is segíthetnek a következő szélütés elkerülésében. Beszéljük meg kezelőorvosunkkal, hogy esetünkben ilyen kezelésre szükség van-e.

vissza

Hasnyálmirigy-gyulladás

Mi a hasnyálmirigy-gyulladás?
A gyomor mögött elhelyezkedő hasnyálmirigy (pancreas) hormonokat (pl.inzulin) és emésztőenzimeket termelő mirigy. Hasnyálmirigy-gyulladás akkor alakul ki, ha az emésztőenzimek a még a mirigy kivezetőcsövében működésbe lépnek elzáródás miatt, és magát a mirigyet kezdik károsítani. A hasnyálmirigy-gyulladás lehet heveny (akut) és idült (krónikus). Amint az elnevezésből is kiderül, az akut pancreatitis hirtelen jelentkezik. Legtöbbször maradandó károsodás nélkül gyógyul, de néha súlyos szövődmények léphetnek fel. A betegség krónikus formájának kialakulását az akut pancreatitis egy vagy több epizódja előzheti meg. Az egymást követő epizódok nem múlnak el nyomtalanul, a károsodások idővel összeadódnak, súlyosbodnak. A károsodott mirigyállomány nem képes emésztőnedveket, hormonokat így inzulint sem termelni. A hasnyálmirigy-gyulladás bármely formája súlyvesztéshez vezet, s hasnyálmirigyrák és cukorbetegség kialakulásával fenyeget.

Melyek a betegség tünetei?
A hasnyálmirigy gyulladására rendszerint hátba sugárzó heves gyomortáji fájdalom hívja fel a figyelmet. Az egyik beteg hirtelen támadó, erős, a másik enyhe, de étkezés után súlyosbodó fájdalmakat panaszol, és akadnak tünetmentes esetek is. Hányás, verejtékezés, nagyfokú gyomorégés, fogyás is előfordulhat, és sok beteg nagy tömegű, bűzös székletet ürít.

Mi okozza a hasnyálmirigy gyulladást?
A folyamat hátterében legtöbbször túlzott alkoholfogyasztás vagy az epehólyag kövesség áll, melynek következtében az emésztőenzimek nem tudnak kijutni a hasnyálmirigyből. A ritkább okok a fertőzés, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése, vérzsírok felszaporodása, műtét beavatkozások, a mirigy baleset eredetű sérülése, egyéb betegség, a mirigy vezeték veleszületett szűkülete és többféle rosszindulatú daganat. A kórkép egyik típusát a szülők örökíthetik át a gyermekeikre. Az is előfordul, hogy nem sikerül kideríteni a betegség okát.

Hogyan lehet felismerni a betegséget?
Hasnyálmirigy-gyulladásra utaló tünetek esetén az emésztőenzimek így az amiláz- és lipázszint emelkedésének laboratóriumi bizonyításával, vérvétellel tisztázható a diagnózis. Olykor az orvos hasi röntgen felvételt is kérhet. A súlyosabb esetekben különféle vér-, vizelet- és székletvizsgálatokra is szükség lehet.

Hogyan kezelik a hasnyálmirigy-gyulladást?
A hasnyálmirigyet mindenféleképpen pihentetni kell, időt kell adni a gyógyulásra. Az orvos a legtöbb beteg számára néhány napos koplalást ír elő, s ezt csak akkor oldja fel, ha a vizsgálatok a betegség javulását mutatják. A súlyosabb állapotú betegeket kórházba kell utalni, ahol intravénás infúzióban kaphatják meg a szükséges folyadékot és tápanyagokat. Fájdalomcsillapítók és antibiotikumok adására is szükség lehet. Vannak olyan súlyos esetek is, amikor az orron keresztül szondát kell levezetni a beteg gyomrába, a hasnyálmirigy működését serkentő anyagok eltávolítására.

Műtéti megoldások sematikusan

Az epehólyag vagy az elpusztult mirigyállomány eltávolítására, illetve a hasnyálmirigy-vezeték átjárhatóságának biztosítása céljából műtét válhat szükségessé.
Enyhe esetben egy hét, súlyosabb esetben 2 hét kórházi tartózkodás a szükséges.
Műtét:
- pancreadectomia 3. műtéti csoport (elpusztult mirigyállomány eltávolítása)
- epekövek műtéti eltávolítása 2. műtéti csoport
Egy betegségbiztosítás ilyenkor komoly 6 számjegyű szolgáltatásokat nyújt.
vissza

Epehólyag gyulladás

Évről-évre elérünk a disznótoros időszakhoz. A legtöbb embernek a családi összejöveteleket szórakozást jelent, míg az orvosi munkának igen sok feladatot ad. Közismert az orvosok körében, hogy ebben az időszakban egyre gyakrabban látogatják meg az ambulanciákat- legfőképpen nők- az alábbi tünetekkel: heves hasi fájdalom, görcs, hányinger, hányás, sárgaság és láz. Ilyenkor a legfontosabb kérdés: Mit evett a beteg ?
Kép forrás: www.egeszsegkalauz.hu

Legtöbbször zsírosabb étkezések után jelentkeznek az úgynevezett epegörcs fájdalmak amiket általában a beteg már jól ismer de most elmondása szerint intenzívebb.

Az orvos ilyenkor a szokásos fizikális vizsgálat után ultrahangra küldi a beteget, ahol már beigazolódik gyanúja, epehólyag gyulladása van. Az ultrahang jól kimutatja az epeköveket, amit szinte minden esetben tapasztalunk.

A fájdalom sokszor a jobb váll vagy lapocka felé sugárzik ki. A legtöbb beteg hányingert vagy hányást, valamint lázat tapasztal. Sárgaság csak ritkán - kb. minden 4. beteg esetén - kíséri a tüneteket. Az idült gyulladás mérsékeltebb, de hosszan fennálló vagy ismételten visszatérő panaszokkal jár.

Traumát követő stressz szindróma

Mi a traumát követő stressz szindróma?

Ezt a tünet együttest általában valamilyen megrázó esemény váltja ki. Leggyakrabban baleset, súlyos betegség elszenvedése. A betegség megváltoztatja a szervezet vészhelyzetekre adott reakcióját, valószínűleg kémiai egyensúlyzavarok következtében, amelyek megemelik a stressz hormonok szintjét a vérben, valamint befolyásolják az idegrendszeri reakciókat.

A traumát követő stressz szindróma, szorongás fellépésével járó állapot lévén, gyors szívverést, szapora légzést, fej- és hasfájást okozhat. Jelei és tünetei olykor mindjárt a megrázó esemény után, máskor azonban csak hetek, hónapok vagy akár évek múltán jelentkeznek. Az esetek nagy részében 3 hónapon belül megjelennek a tünetek. A betegség időtartama és súlyossága változó. A betegek többsége egy éven belül meggyógyul, de akadnak esetek is, amikor a gyógyulás jóval hosszabb időt vesz igénybe.

Hogyan kezelik a szindrómát?

Jó hír, hogy létezik gyógymód erre a bajra is.
A szörnyű esemény megbeszélése megkönnyíti, hogy lelkileg feldolgozzuk azt. Nagyon fontos időt hagyni a búslakodásra is. Sajnos sokan az alkoholt vagy a drogokat választják, ahelyett hogy szembenéznének a betegség hatásaival. A viselkedésterápia vagy antidepresszívumok alkalmazása olykor célravezető lehet.

Mikor kell segítségért folyamodni?

Aki úgy érzi, a tragikus esemény miatt erőt vesz rajta a búskomorság, vagy nem képes megbirkózni a problémával, mindenféleképpen beszélje meg a kérdést orvosával, lelkészével valamely családtagjával vagy barátjával. Az orvos számos kezelési lehetőség közül választhat.

A válságkezelő központok szintén hasznos információkkal szolgálhatnak. Jegyezzük meg, hogy a kritikus helyzetekben a jó mentálhigiénés állapot előfeltétele a testi egészség és egyensúly fenntartása.

Miben segíthet a betegségbiztosítás?

Megőrizzük a testi-lelki egyensúlyunkat nagyon fontos, hogy legyen időnk feldolgozni betegséget vagy a balesetet. Ahhoz, hogy a szindróma feldolgozására szánt idő ne menjen az anyagi helyzetünk rovására olyan pénzügyi biztonságra kell törekedni, mely biztosítja a gyógyulásra szánt gyógyszerek, terápia és jövedelem-kiesés költségeit.

Betegségbiztosításunk mindezekre megoldást nyújthat.

Hiszen a betegségből, balesetből származó térítések akár milliós nagyságrendű összeget is eredményezhetnek az ügyfélnek. Lesz elegendő pénze, ideje és nyugalma, hogy minél előbb kilábaljon ebből az elhúzódó betegségből.

A betegségbiztosítás így egyben nemcsak pénzügyi, hanem terápiás segítséget is jelenthet.

Vigyázzunk testi és lelki egyensúlyunkra!

H1N1vírus

Az új típusú vírus okozta megbetegedés az influenza szokásos tüneteivel jár. A betegség hirtelen kezdődik, melyet orrfolyás, izomfájdalom, néha gyomor- bélrendszeri tünetek, hasmenés, hányinger, hányás kísér. A betegség viszonylag gyorsan 1-4 nap alatt leveti a beteg embert a lábáról. Aki ilyen influenza tüneteket észlel magán a legfontosabb, hogy maradjon otthon.

Az otthoni kezelés elsősorban, lázcsillapítás, köhögéscsillapítás legyen, gyógyszer választásánál kérdezzük meg kezelőorvosunkat, gyógyszerészünket. Ha a családban van modern betegségbiztosítás, akkor felhívhatjuk az ottani orvosinformációs telefonvonalat is. A krónikus betegségben szenvedők, ha hirtelen romlani kezd az állapotuk azonnal forduljanak házi- vagy gyermekorvosukhoz. Az orvos dönt a kórház szükségességéről.

A jelenlegi orvosi javaslat szerint a lázas állapot után még legalább 1 napig érdemes otthon maradni. Súlyosabb lefolyású betegség esetén pedig inkább további 7 napig maradjunk otthon. Különben könnyedén ördögi körbe kerülhetünk.

A vírus terjedése
A vírus életben marad a különböző tárgyak felületén. Pl. számítógép billentyűkön. A tárgyak szokásos takarítása, tisztítása is elegendő, nem szükséges a külön fertőtlenítés.

Védőoltás
Az új típusú influenza elleni védőoltás az influenza A(H1N1) vírus ellen hatásos. Nem helyettesíti a 'normál' szezonális influenza elleni védőoltást. A veszélyeztetett korosztályoknál mindenképp ajánlott mindkét típusú védőoltás, a két külön karba.

Megelőzés
- Helyes zsebkendő használat (köhögés, tüsszentés, orrfújás)
- Zárt szemetesbe dobjuk a zsebkendőt
- Gyakori meleg vizes szappanos 20 másodperces kézmosás

Ha már megbetegedtél
- Igyál sok folyadékot és szedj lázcsillapítót
- Közérzet javulásáig maradj ágyban
- Védd a többieket: maradj 1 méteres távolságban másoktól
- Szobádat gyakran szellőztesd
- Tünetészlelésnél maradj otthon

Hívd azonnal a háziorvost
- Ha a lázad gyógyszer hatására 24 óra alatt sem csökken
- Ha nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom lép fel
- Ha nem múlik a köhögésed
- Ha arcüreged és homlokod nyomásra érzékeny.

A betegségbiztosításod pedig orvosinformációkat adhat telefonon, és anyagi segítséget nyújt ha kórházba kerülnél.

További hasznos linkeket itt találhatsz. Munkaidőben működik az ÁNTSZ ingyenesen hívható zöld száma is: 06-80/204-217.

Fekélyes vastagbélgyulladás
kép forrás: www.supercoloncleanse.hu

Milyen betegség a fekélyes vastagbélgyulladás?

A gyulladások általában az érintett szövet duzzanatával és vérbőségével járnak. Ez jellemző erre a betegségre is, amely a vastagbél nyálkahártyáját támadja meg. A bélnyálkahártya gyulladásos állapota hetekig vagy hónapokig állhat fenn, heves tüneteket okozva, majd hónapokra vagy akár évekre elcsendesednek a tünetek. A betegség oka ismeretlen, de sok szakember a normális bélflórával szembeni kóros szöveti reakciókat teszi felelőssé érte. A fekélyes vastagbélgyulladást nem szabad összetéveszteni a hirtelen jelentkező és gyorsan múló, baktérium vagy vírus által előidézett fertőzéses bélgyulladásokkal.

Miről ismerhető fel?

A fellángolások idején a betegnek hasmenése van, székletében vér is megjelenhet, a székürítés fájdalmas. A gyulladás idővel visszafejlődik, majd kiújul megint. A bélrendszeri tüneteket sokszor ízületi fájdalmak, szemészeti és bőrgyógyászati elváltozások is kísérik.

Az orvos először laboratóriumi vizsgálatokat ír elő. A vérvizsgálat jelezheti a gyulladásos állapotot, esetleg a rendszeres vérvesztés okozta vérszegénységet is. A széklet vizsgálatával, tenyésztésével lehet kizárni a fertőzéses bélbetegségeket, például paraziták vagy kórokozó baktériumok jelenlétét. A végső diagnózist endoszkópot vizsgálat – vastagbéltükrözés – után lehet kimondani, melynek során mintákat vesznek a bél különböző szakaszainak nyálkahártyájából szövettani vizsgálat céljára.

Hogyan kezelhető?

A kezelésben az étrendnek nincs jelentős szerepe. Tejet, tejtermékeket is bátran fogyaszthatnak a betegek, a fellángolások időszakait kivéve. A vastagbél enyhe vagy mérsékelten súlyos gyulladása jól csillapítható kúp vagy beöntés formájában adagolt és szájon át adott gyulladáscsökkentő szerekkel (5-amino-szalicilátok, rövidített nevükön 5-ASA szerek). A súlyosabb esetekben szájon át szedett, esetleg vénába adott szteroidkészítményre is szükség lehet a gyulladás csillapításához, s ha ezek sem elég hatásosak, az újabb, fajlagosabb hatású gyógyszerek hozhatnak enyhülést.

A munkaképesség csökken a betegség aktivitása idején. Számítani kell tehát arra, hogy krónikus gyulladásos bélbetegség esetén bizonyos periódusokban, munkakörtől függetlenül betegállomány (táppénz) szükséges. A nyugalom és a pihenés éppúgy hozzátartozik a kezeléshez, mint a gyógyszer vagy a diéta. Ritkán szükséges a munkakör megváltoztatása vagy rokkantosítás (például kezelésre nem reagáló, súlyos tünetek) .

Gyógyítható-e?

A fekélyes vastagbélgyulladás gyógyszerekkel véglegesen nem gyógyítható, de a fellángolásai többnyire csillapíthatók, megszüntethetők. Az érintett bélszakasz műtéti eltávolítása eredményezhet ugyan teljes gyógyulást, ám ez nagy műtét, melynek komoly szövődményei is lehetnek, és csak a gyógyszerekre nem elég jól reagáló, súlyos állapotú betegeknek tanácsolják. Ez a műtéti eljárás az utóbbi évtizedekben a sebészi technika javulásával szinte szövődménymentessé vált. A kórházi tartózkodás nem több mint 1-2 hét. Néhány hét alatt a beteg teljes fizikai jólétnek örvend, hónapokat vesz azonban igénybe, míg kialakítja étrendjét, megszokja a különböző ételek hatását a bélműködésre és elsajátítja azokat az apró fogásokat, melyeket egyénileg kell alkalmaznia. A többieknek évtizedekig együtt kell élniük a betegséggel, s közben rendszeresen gyógyszereket kell szedniük. A fekélyes vastagbélgyulladás hosszabb távon növelheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, ezért időnként meg kell ismételni a vastagbéltükrözést. A tartósan szteroiddal kezelt beteg gondot kell, hogy fordítson a csontritkulás megelőzésére – csontvédő étrend kialakításával, esetleg csontvédő gyógyszerek szedésével is.

Kórházi tartózkodás átlagosan: 1-2 hét
Leggyakrabban alkalmazott műtét a Hartmann műtét ami 3. műtéti csoportba tartozik (MABISZ).

Általában 20 – 30 éves kor között jelentkezik.  vissza

Colitis Ulcerosa kiterjedése	Hartmann műtét sematikusan